Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A cápák általános ismertetése:

2008.08.30

A cápák a harántszájú õshalak egyik csoportját alkotják. Túlnyomóan ragadozó életmódot folytatnak. 
Hengeres testük nyulánk a farok felé egyenletesen keskenyedik. 

Arc-orruk elõreálló csõrt alkot s ennek következtében a haránt szájnyílás a hasoldalra került. Ez az oka, hogy zsákmányuk megragadásánál kénytelenek hátukra fordulni ás alulról megragadni áldozatukat.

Farkukon egyenlõtlen úszót viselnek. Mellúszóik szabadon mozgathatók. Úszóik erõsen kifejlõdöttek ezek segítségével nagy gyorsaságokat képesek elérni. 

Bõrüket szorosan egymáshoz illeszkedõ rombusz-alakú, úgynevezett plakoid-pikkelyek borítják. Egyes fajokon oly finomak, hogy sagren-szerû bõrüket csiszolásra, simításra lehet használni. Kihalt fajokon olyan pikkelyek is voltak, amelyek nagy, hátrafelé álló tüskékkel voltak ellátva.

Belsõ vázuk porcos. Koponyájuk egyetlen darabból álló porctok, amely az agyvelõt és hallás szervét védõburokként veszi körül. Rajta elöl és oldalt a szemek és a szaglószerv befogadására szolgáló mélyedéseket találhatunk.

Mozgékony felsõ állkapcsuk az elsõ kopoltyúívbõl alakult át, mivel valódi csontjuk nincsen. A kopoltyúrések, a fej mögött oldalt vannak, fedõjük nincsen.

Fogaik alakja igen változatos, de többnyire háromszögletes. Nem valódi fogak hanem bõrképletek, amelyeknek szivacsos gyökerei nincsenek az állkapocs porcába beágyazva. Fogaik több sorban állnak egymás mellett. Az elkoptatott fogak kifelé állnak a használatban levõk függõlegesen. Mögöttük barázdába rejtve a fiatalabb, befelé forduló fogak sorakoznak. Úszóhólyagjuk nincsen.

Agyvelejük és érzékszerveik igen fejlettek. Egyes fajok szemén pislogóhártya is található. Bélcsatornájuk közepén a csigalépcsõ lefutásához hasonló billentyû van. Szivüket hosszú artériás törzs öleli körül.

A hímek abban különböznek a nõstényektõl, hogy has-úszójuknak egyes sugarai erõsen megnagyobbodnak és párosodó szervvé fejlõdnek.

Egyes fajok az édesvizekbe, így a Gangesbe és a Nilusba is behatolnak. Általában messze elkalandoznak és óriási utakat tesznek meg. 

Az emberre is veszedelmes fajok inkább a melegebb vizû tengerek lakói. Állítólag a Szuez-csatorna megnyitása óta az emberevõ cápák az Adriának is gyakoribb vendégei lettek. A fajok többsége az emberre ártalmatlan ragadozó állat, mely többnyire a homokos fenéken él és éjjel jár zsákmány után.