Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kiemelten veszélyes cápafajok:

2008.08.30
  1. Fehércápa
  2. Tigriscápa 
  3. Bika-cápa ( Zambezi cápa )
  4. Homoki tigriscápa
  5. Fekete-pöttyösvégû cápa
  6. Pörölycápa ( Kalapácsfejû cápa )
  7. Makocápa
  8. Szürkecápa

A fehércápa átlag hosszúsága 8-10 méter.

Tápláléka: halak, ráják, kisebb cápák, fókák, teknõsök, vidrák...

Világszerte megtalálható a mérsékelt és trópusi vizeket egyaránt kedveli. Kb. 2-14 utódot hoz a világra a kicsik (?) 1.5 méter hosszúak. Születés után azonnal elhagyják anyjukat. 

Igazi természete nem felelt meg a Hollywood-i követelményeknek. Bosszúálló gyilkosra volt szükség. Az átváltoztatás dollármilliókat eredményezett.

       

Átlag hosszúságuk: 5-6 méter. 

Mérsékelt és trópusi tengerekben egyaránt megtalálható, kedveli a nyilt vizeket. 

Táplálékuk: halak, rákok, teknõsök, madarak, de éhsége csillapításának érdekében képes emberre is támadni. A fehércápa után tõle tartanak a leginkább a vízbe merészkedõ fürdõzõk. A nála kisebb méretû cápákra is rátámad. Erõteljes és rendkívül gyors támadása során.

Gyakori elõfordulási helye: Dél-Afrika, Fülöp-szigetek, Ausztrália, Indiai- és Csendes óceán valamint a Karibi tengerek. Tigriscápát fogtak már ki folyókból és sekély vízû lagúnkából is.

Az idõsebb példányokon is található tigris-pöttyök rendszerint halványabbak szürke vagy barnás színûek.

A 9 hónapos terhesség után mintegy 80 utódot hoz a világra.
 

 

Tömzsi, nagysúlyú cápafaj kis szemekkel. Átlag hosszúsága 3.4 méter.

Az agresszív fajtákhoz tartozik meglehetõsen veszélyes emberre nézve is.

A melegebb vizeket kedveli. A tengereken és óceánokon kívül még megtalálható édes vizû tavakban, folyókban. A föld legbõvizübb folyójában a Brazíliában található Amazonasban több mint 4000 km-re a óceántól fogtak már ki Bika-cápát.
 

Bika-cápa ( Bull Shark )
 
Bika-cápa ( Zambezi cápa )

Átlag hosszúságuk 2-3 méter. Világszerte megtalálható, de leggyakoribb elõfordulási helyei: Dél-Afrika, Ausztrália partjaihoz közel.

Tápláléka: rákok, kisebb halak, 

Erõs, de lassú úszónak számít a cápák között. Szeret lebegni és elidõzni a tenger fenék részéhez közel.
 

       

A hát- és farúszóján található fekete pöttyrõl kapta a nevét. Teste kékes-szürke árnyalatú. 
Elég kicsik ezért nem tünnek túl veszélyesnek, de jegyeztek már fel sznorkelezõk bokájába, lábuszonyába való harapást. Átlag hosszúságuk 1.5 -  2 m. 

A zátonyok körül élõ halak biztosítják táplálékát. Sekély lagúnákban és korall-zátonyok körül található a trópusi Indiai és Csendes Óceáni vizekben, de néhányuk ellátogat a Földközi tengerbe is.

Elevenszülõ rendszerint 2 - 4 utódot hoz a világra a 16 hónapig tartó terhessége után. Földünk legnagyobb korall-zátonyánál a Great Barrier Reef-nél megfigyelhetõ, hogy a vizbõl nagy sebességgel kiugorva szeret átrepülni az alacsonyabb korall falakon. Néha nagy csobbanással hívja fel a figyelmet magára valamint ritkán feljön és körbe kémleli a vízfelszínét is, hogy éppen mi történik. 

Az  Ausztráliában élõ aboroginal õslakosok e faj rendkívüli kiváncsiságát kihasználva a vizet ütögetve csalják a felszínre, ahol már egy horogra akasztott csalival várják.

Kutatók megfigyelték, hogy a Fekete-pöttyösvégû cápa nagyon ritkán megy távol otthonától. 
Párzási idõszakuk novembertõl-decemberig tart.
 
 

 

 

Átlag hosszúságuk 5-6 méter. Táplálékai közé tartozik a polip, kisebb nagyobb halak, ráják, cápák, kannibalizmusra is hajlamos. A melegebb part közeli vizeket kedveli. A vízfelszíntõl mérve a 80-100 méteres mélységekben is megtalálható.

Kalapácsszerüen elnyúlt fejének részében rendkívül érzékeny szenzorokat hordoz, aminek segítségével még a homok alá elbújt élõlény szívverését is képes érzékelni.
 

A második leggyorsabb hal a földön a Tonhal után! Megközelítõleg 88 km/h sebességgel képes úszni. Hosszúsága kb.: 1.5 m - 4 m. 

Gyakorlatilag mindenevõ, de rendszerint nagyobb halrajokra támad és  onnan  választja ki áldozatát. Testének hõmérsékletét képes magasabban tartani az õt körülvevõ környezet hõmérséleténél. A trópusi tengerekben szeret egy kicsit mélyebben úszni mivel a hûvösebb hõmérséletet kedveli.

Világszerte megtalálható mérsékelt és trópusi tengerekben egyaránt. A nyílt óceánt részesíti elönyben - a felszíntõl a viszonylag mélyvízig - valamint ritkábban, de a part menti részeken is megtalálható. Ezeken a helyeken kívül gyakran felkeresi a forgalmas kikötõket is ahol könnyû táplálékhoz juthat a hajokból kidobott ételek és a halászok által fogott heringek, szardíniák, tõkehalak által. 

A kicsinyekre már az anyaméhben jellemzõ a kannibalizmus. Az anya kb.: 10-12 félméteres hosszúságú utódokat hoz a világra.
 

 

A második leggyorsabb hal a földön a Tonhal után! Megközelítõleg 88 km/h sebességgel képes úszni. Hosszúsága kb.: 1.5 m - 4 m. 

Gyakorlatilag mindenevõ, de rendszerint nagyobb halrajokra támad és  onnan  választja ki áldozatát. Testének hõmérsékletét képes magasabban tartani az õt körülvevõ környezet hõmérséleténél. A trópusi tengerekben szeret egy kicsit mélyebben úszni mivel a hûvösebb hõmérséletet kedveli.

Világszerte megtalálható mérsékelt és trópusi tengerekben egyaránt. A nyílt óceánt részesíti elönyben - a felszíntõl a viszonylag mélyvízig - valamint ritkábban, de a part menti részeken is megtalálható. Ezeken a helyeken kívül gyakran felkeresi a forgalmas kikötõket is ahol könnyû táplálékhoz juthat a hajokból kidobott ételek és a halászok által fogott heringek, szardíniák, tõkehalak által. 

A kicsinyekre már az anyaméhben jellemzõ a kannibalizmus. Az anya kb.: 10-12 félméteres hosszúságú utódokat hoz a világra.
 

 

Átlag hosszúságuk 2.5 méter. Fõleg korall zátonyok körül és sekély vizû lagúnákban található.
Indiai óceán, Csendes óceán, Hawaii szigetek keleti része.

Tápláléka: kisebb halak, rákok, langúszták, polipok...

Nappal együtt mozognak éjszaka szétszóródnak. Kutatók feljegyezték, hogy a túl hosszan tartó cápaetetés során egyre agresszívabb és veszélyes az õt etetõ búvárokra.

Kb. 1-6 utódot hoz a világra a kicsik átlag 12 cm hosszúak.